Minden egyes gyöngyöt az előző sorban lévő gyöngyhöz varrjuk. Majd ugyanígy eljárva 2 kört készítünk fehérből, legvégül pirosból. Így megkapjuk a kokárda kerek részét. Ezután az alsó oldalán elkészítjük a 2 lógó szárát is. Felfűzünk 3 különböző gyöngyöt, és egyesével hozzávarrjuk a következő sort. Figyeljünk rá, hogy helyes legyen a színsorrend. Ha a kezünkbe tartjuk, a baloldalra kerüljön a piros, így amikor felvesszük, a jobb oldalon lesz e szín. Biztosítótű segítségével erősítjük fel a ruhára. Piros, fehér, zöld gyöngy. Gyöngyfűző cérna Gyöngyfűzőtű Zászló gyöngyből Vannak, akik nem szeretik a kokárdát, inkább nemzeti színű szalagot tűznek ki a ruhájukra. Ilyen szalagot készíthetünk gyöngyből is. Az alap gyöngysort felfűzzük és egyesével a következő sorban hozzávarrjuk a megfelelő színű gyöngyöket. Biztosítótű segítségével erősítjük fel a ruhára. 2007. Február 26., 11:24
" Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is (kívül piros) használták, de Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. Téves viszont Szendrey Júlia kokárdája, amit Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg már a forradalom idején is használtak téves kokárdákat, nem mindenki tudhatta hogyan kell helyesen hajtani. Manapság téves történelmi berögződések, és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül " – érvelnek például a Facebookon gyülekező kokárdareformerek, és mindjárt idézik is Katona Tamás egy beszédét: "… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. "
2017. március 15. Március 15-én mindannyian kokárdát tűzünk a ruhánkra. A nemzeti színű szalagrózsát egyszerű elkészíteni. Ehhez is nyújtunk egy kis segítséget. A kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag) – mint magyar neve is mutatja – eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz volt. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről. A francia forradalom idején előbb a kokárdaszimbólum kapott kiemelt szerepet, majd később a trikolór, a háromszínű francia zászló is kialakult – olvasható a Wikipédián. Budapest, 2012. március 5. Kokárdák a Budapesti Virágpiacon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Mint nemzeti színű kitűző tehát a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, a hagyomány szerint Gilbert du Motier de La Fayette márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt, amikor a fehér szalagrózsás királypártiaktól meg akarta magát különböztetni, ekkortól a forradalmárok Párizs piros-kék címerszíneivel vették körül a fehér kokárdát.
Petőfi Sándor már az előző este megírta a Nemzeti dalt, amit először a Pilvaxnál szavalt el. Pesten 174 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én kitört a forradalom, ami szabadságharchoz vezetett, és erről mi, magyarok, nemzeti ünnepként évente megemlékezünk. Az akkor frissen megépült Magyar Nemzeti Múzeum a forradalmi ifjak fontos helyszíne volt. Ugyanakkor máig tart a történelmi vita arról, hogy Petőfi Sándor vajon elszavalta-e a Nemzeti dalt vagy sem. A Magyar Nemzeti Múzeum számos ereklyét őriz az 1848 – 49-es forradalomból és szabadságharcból, például Petőfi Sándor kokárdáját. Úgy tűnhet, a politika mindig is rátelepedett a forradalom ünnepére, ám hogy ez miért természetes magatartás a politikusoktól, azt a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, L. Simon László mondta el az Indexnek.
Mit mondanak a történészek? Az ügyben megkerestem Hermann Róbert történészt is, aki a dologról először Katona Tamástól hallott, valamikor 1994 körül; neki pedig Olaszországban mondták ezt egy hivatalos látogatáson. Ami kokárdát Hermann a korszakból ismer, ott mindenhol kívül van a piros, belül a zöld. Kokárdavariációk a Wikipédiáról Zászlótörténész kolléganője szerint az is bonyolítja a kérdést, hogy ha van farka a kokárdának, akkor szabályos a kívül piros – belül zöld. Ha nincs, akkor viszont a heraldikai szabályok szerint kívül kellene lennie a zöldnek, belül a pirosnak. Hermann rögtönzött ikonográfiai kutatása során csak két korabeli Vasvári-ábrázolást talált, amin van kokárda is. Miután azonban ezek litográfiák, nemigen lehet megállapítani, milyen a színsorrend. "De nekem úgy tűnik, hogy inkább a piros volt itt is kívül, és belül a zöld" – írja. Kérdésemre, hogy a hagyományőrzést vagy a szabályt tartja fontosabbnak, azt válaszolta. Ő maradna az eredeti formánál, mégiscsak így hordták-hordjuk 162 éve.
Vexillológus tudósok szerint hogy ha van pántlikája a kokárdának, akkor kívül piros, belül zöld a szalagrózsa, ha nincs, akkor a heraldikai szabályok szerint kívül kell lennie a zöldnek, belül a pirosnak.